2 rész

6 „Nyugis” Óra

5 alak sétált ki a G.O.T.T. épületéből céltudatosan megcélozva a leges legközelebbi plázát. Eclair kisöpört egy rakoncátlan vörös tincset és hirtelen eszébe jutottak az elmúlt hetek eseményei, amikor majdnem atomjaira bomlott majd mikor az Alv irányította Deucalion a Napba zuhant Dvergr-rel a fedélzetén… Sok minden történt és még sok minden fog… Eclair hirtelen ráeszmélt, hogy egyáltalán mért is indultak el:

- Na, fiúk erősnek érzitek magatokat? – kérdezte egy nyelvnyújtás kíséretében.

- Hááát… - mondta Dum és Dust szinte egyszerre.

- Ha igen, ha nem akkor is… - kezdte Ash.

-… ti cipekedtek – fejezte be Dee.

Öt perccel később már a pláza folyosóin rohangáltak a lányok és a kirakatokat bámulták nyálcsorgatva míg a fiúk csak egy-egy sajnálkozó pillantást vetettek a kezükben léve egyre terjedelmesebb mennyiségű szatyorra. Alig egy órával a plázába érkezésük után mindkét fiúnál 15-15 szatyor volt a legkülönbözőbb dolgokkal tele. Volt ott cipőtől kezdve tanga-bugyiig minden. A lányok épp berohantak az egyik „jó hírű” cipőboltba, mellesleg ezzel az indokkal mentek be az előző ötbe is. Mint hogy Dust nem szeretett „szokásos” módon leülni, ezért helyezte kényelembe magát egy függőlámpa tetején, alaposan megbotránkoztatva a kirakatot jobbról néző vásárlókat. Egyszer csak halk szófoszlányokra lett figyelmes, először azt hitte, hogy csak a lányok csacsognak alatta, de aztán kivett egy mondatot és rögtön rájött, ez valami teljesen más:

- Ha sikerül eljutatni ezt a szállítmányt a Nuovlesse-eknek meggazdagszunk és ők is előnyösebb pozícióba kerülhetnek és talán egy lépéssel közelebb lesznek a hatalmuk visszaszerzéséhez…- Dust a monda többi részét már nem értette, de rögtön rájött, hogy nem egy „rágógumi” szállítmányról van szó

Rövid mérlegelés után cselekedett egy lendületes mozdulattal lehajította a szatyrait Dum-hoz. Aztán finomnak nem nevezhető mozdulattal „kivett” egy tető elemet és bemászott a résen. Egy szűk szellőzőben találta magát, a langyos és büdös levegő felborzolta a haját. A levegő egyúttal hangokat is hozott Dust egy pillanatig fülelt majd elkezdett a csőben előrekúszni közben átkozta magát hogy miért ingben jött. Egyszer csak egy elágazásba ütközött és észrevette, hogy egyik se a hangok irányába vezet. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a helyiségnek külön szellőző rendszere lehet. Kis gondolkozás után rájött, hogy muszáj lesz használni az erejét. Ökölbe szorította a kezét behunyta a szemét és koncentrált, pár másodperc múlva teste először kéken majd egyre sötétebb színben izzott fel majd amint elérte a fekete színt Dust eltűnt.

Tíz másodperccel később egy gyéren megvilágított helyiségben, ami tele volt dobozokkal, egy fekete árnyák jelent meg majd amint a füst eloszlott egy 15 év körüli fiú jelent meg koszos ingben és farmerban. Kifürkészhetetlen zöld szemeivel végigpásztázta a szobát. Mikor pillantása az egyik dobozra vetült, összehúzta szemöldökét emiatt megfeszült a heg, ami a jobb szeme alatt kezdődött és a fölött végződött.

Dust tett pár lépést előre majd hirtelen beugrott az egyik doboz mögé, épp amikor behúzta a lábát nyílt az ajtó és két felfegyverezett őr lépett be rajta. Dustnak akkor jutott eszébe, hogy nincs nála semmi csak a pénztárcája és a G.O.T.T.- igazolványa.

- Utálom ezt csinálni!

- Fogd már be! Ez a dolgunk ezt kell csinálnunk!

- De ezek a sötét ügyek ebből még baj lesz!

- Ne aggódj már annyit nem lesz itt semmi baj!

Ekkor egy sejtelmes hang szólalt meg a hátuk mögött:

- Biztos vagy benne?

Mindkét őr 180^o-ba hátrafordult, de addigra már nem volt ott senki. Egyszerre mindketten a vállukhoz kaptak majd egy hang nélkül összeestek. Dust felkapott egy Glock 21-et az egyik őr keze mellől és kifutott az ajtón. A pisztoly beletűzte az övébe majd felvette az álcáját, amely nem volt olyan tökéletes, mint Ash-nak, de így is elég nehezen lehetett észrevenni. „Ezt sürgősen jelentenem kell a főnöknek” – gondolta miközben az érzékei szerinti taktikailag legközelebb lévő kommunikációs terem felé futott. A keze már a raktárból kivezető ajtó kilincsen volt, amikor megérezte a veszélyt, de már késő volt. Már fordult volna, hogy megvédje magát, amikor mellkason találta egy kábító lövedék. Ernyedt testtel összeesett és feje fájdalmasat koppant a padlón.

- Hol van az öcséd?

- Nem tudom. Szokott ilyeneket csinálni, egyszer csak eltűnik és…

Ash hirtelen térdre rogyott, szemei elkerekedtek és egy szót se tudott kinyögni.

- Jól vagy?! – rohant oda hozzá Eclair és Tweedledee egyszerre.

- Nem tudom – sóhajtott a lány és feltápászkodott – csak egy pillanatra… Az öcsém bajban van.

- Nem akarok senkit zavarni, de egy tetőelem hiányzik, pont a fejünk fölöl. És van egy olyan sejtésem hogy Dust arra ment – jegyezte meg Tweedledum a rá jellemző nemtörődömséggel.

Ash nem tétovázott előkapott egy rúzst és precíz mozdulatokkal kihúzta a száját. Gyors mozdulatokkal felugrott a lámpa tetejére onnan meg a szellőzőbe Dee rögtön követte, Eclair felajánlotta, hogy hazaviszi a cuccokat Dum pedig még nem volt elég jó kondícióban amióta az előző küldetésen megsérült. Míg Ec és Dum elindultak, hogy hazavigyék a cuccokat addig Ash és Dee elkezdtek kúszni a rendkívül koszos szellőzőben.

Dust nagy nehezen magához tért és felemelte a fejét. Amint körbenézett egy kis szobát látott tele kommunikációs panelekkel, szája kiszáradt és ingjét piros pöttyök tarkították. Egy pillanatnyi gondolkodás után rájött, hogy az orra vérzik nem is kicsit.

„Úgy látszik, hogy nem a leghumánusabb módszerrel próbáltak magamhoz téríteni”- gondolta egy keserű mosollyal és megpróbált felállni. Egy kicsit nehézkesen, de sikerült eltépnie a bilincseket és odavánszorgott az egyik kommunikációs pulthoz és feltépte. A szerteszét álló vezetékek közül párad összekapcsolt és a nővéréhez hasonló adatfolyammal aktiválta az adót.

Ash zöld szeme szinte világított a sötét csőben ő ment elől mögötte Dee aki nem nagyon örült az aznapi ruhaválasztásának mert egy fehér szétterülő szoknyás öltözékben szinte az egész cső kosztartalmát magára gyűjtötte. Egyszer csak Ash virágalakú fülbevalója villogni és pityegni kezdett. Aztán egy hologramos kivetülésen megjelent Dust.

Röviden elmagyarázta hol van aztán a kapcsolat megszakadt. Ash hátranyúlt és megfogta a meglepődött Dee kézét majd a következő pillanatban egy gyéren megvilágított raktában találták magukat két eszméletlen őr társaságában. Az ajtó nyitva volt és az egyik őr mellől eltűnt a pisztoly. A két lány kirohant az ajtón és pár kanyar után az előtt az ajtó előtt voltak ahol Dust-ot lelőtték. Dee kinyitotta az ajtót Ash pedig hatástalanította a csapdát. A látvány, ami fogadta őket nem az volt, amire számítottak. Kis bárasztaloknál kora maffia feelingbe öltözött emberek kártyáztak. Néhányan felnézetek az érkezőre, de senki nem tanúsított túl sok aktivitást csak a bárpultos volt felháborodva hogy mit keresetek a raktárban, de Ash egy elegánsan kivitelezett pörgő rúgással lenyugtatta. Amint a nagydarab férfi egy halk nyikkanással elterült a két lány odasétált a bárpulthoz. Ash leült és ujjaival lassan dobolni kezdett, közben egy vékony kis adathálót küldött a legközelebbi biztonsági kamera felé.

- Az egyik bár hátsó V.I.P részében vagyunk a második emeleten –mondta Ash lehunyt szemmel – ahonnan mi jöttünk az a hátsó rész raktára. Az ajtó, ami a bárpult mögött az vezet abba a helyiségbe ahonnan Dust az üzenetet küldte.